Szolgáltatások

Kóboráramos veszélyeztetés

Villamos berendezések működtetésekor a talajt gyakran használják áramvezetésre /hegesztő-készülékek, katódos védelmi rendszerek/. Előfordul, hogy a talajjal érintkező vezetőből –a tervező és üzemeltető szándékától eltérően –áram jut a talajba. Ezek az áramok az előző berendezésektől független, talajban lévő fémszerkezetek szempontjából „kóboráram”-nak minősülnek. A kóboráram az utóbbi fémszerkezeteken súlyos károkat okozhat.
A veszélyeztetés vizsgálata során több létesítményen végzünk párhuzamosan méréseket adatgyűjtóvel ellátott többcsatornás műszerrel.
A CIPS mérési módszer földbe fektetett csovezetékek folyamatos ki-be kapcsolásos potenciálmérését teszi lehetové, és a segítséget nyújt a szigetelési hibahelyek meghatározásában is.
A ki-be kapcsolásos potenciálmérést az elektród (Ue) -, illetve a szerkezetpotenciál (Us) mérés jelenti.
A mérés megkezdésének elofeltétele, hogy a vizsgálni kívánt csovezeték kotódos védelmére ható összes egyenirányító a mérési adatgyujto beállított kapcsolási paramétereivel szinkronban kapcsolgatva legyen. Különben a csovezetéken keresztül a bekapcsolva maradt katódállomások felol kiegyenlíto áramok folynak a pozitívabb potenciálú helyek felé, melynek következtében a mérési eredmények nem a valós kikapcsolási értéket fogják mutatni.
Ez a módszer a földbe fektetett csovezeték szigetelési hibahelyének egyenáramú feszültség gradiens méréssel történo meghatározására szolgál.
A mérés azon alapul, hogy ha a katódos áram a talajon keresztül folyik, feszültség gradienst hoz létre.
A DCVG mérés során ennek a feszültség gradiensnek az epicentrumát keressük és tuzzük ki.
A szigetelési hibahelyet egy speciális, középállású analóg millivoltméro kiegyenlítetlenségébol határozzuk meg, a kiegyenlítetlenséget két Cu/CuSO4 összehasonlító elektród közt mérjük.
Annak érdekében, hogy a katódvédelmi rendszert befolyásoló, egyéb egyenáramú tényezoktol a mérési technológiát függetlenítsük, a katódvédelmi áramot folyamatosan ki-be kapcsolgatjuk.